„A politika nem más, mint az állam irányításának művészete.
A politika a parlamentben a tartományi gyűléseken valósul meg,
amikor szavaznak a közterhekről, az adókról, a sorozásról, az iskolatörvényekről.
A politikától függenek tehát az egyén és a közösség legsúlyosabb érdekei.
Ez alól senki nem vonhatja ki magát: vagy részt vesz az egyén, vagy eltűri.”

Alcide De Gasperi (1906)

 

A hetaireiatól a think tankig

Az emberiség történetében időről-időre alakulnak csoportok, a baráti asztaltársaságtól, a szervezettebb formákig, amelyeknek a tagjai úgy gondolják, hogy azok a keretek, amelyek az adott korban éppen fennállnak, nem nevezhetők a létező világok leges legjobbikának, és azzal a szándékkal lépnek fel, hogy az adott lehetőségek közül a lehető legjobbat megtalálják. A történelmi helyzet az, amely meghatározza azokat a kereteket, amelyek mentén ezek a csoportok az érdekeiket érvényesítették: a szürke eminenciások érdekszövetségeitől a forradalmárok radikalizmusáig széles a skála.
Amikor a Collegium Pannonicum megalapítását elhatároztuk, azok a történelmi előzmények voltak meghatározóak, amelyek az emberiség békésebb időszakait idézik fel.
Ezek az évszázadok az építkezés időszakai, amelyek a maguk módján éppolyan nehéz küzdelmek árán termelik ki a döntéseket, mint a heroikusabb korok, de amelyekre aztán, mint „régi szép idők”-re emlékezünk vissza. Ezeknek az időszakoknak mindig megvoltak azok a véleményformáló csoportjai, amelyek képesek voltak értelmezni az adott folyamatokat, megoldásokat javasolni, amelyek határozottan ki mertek állni érdekeik mellett, ugyanakkor tettre készek és szolidárisak voltak hazájukkal.
Az athéni demokrácia első időszakából ismerjük azokat, akik egy politikai baráti körhöz, a hetaireiahoz tartoztak, és a cserépszavazáson előre egyeztetett koncepció szerint szavaztak. Hasonló érdekcsoportokat, collegiumokat a Római Birodalom idején is találhatunk, azonban megjelenik egy új, fontos szempont is; nem csupán a közéletet irányító érdekérvényesítő csoportokról beszélünk, hanem egy-egy szakma érdekvédelmi szervezetei is voltak, akik ellátták a szakmai képzés ellenőrzését, minőségellenőrzését, önsegélyező pénztárat tartottak fenn, és a szakrális jelleget sem nélkülözte szövetkezésük. A történelem folyamán természetesen még számos példát említhetnénk, azonban a teljesség igénye nélkül talán ez a két előkép az, ami a mai think-tank szervezetek mozgásterét is meghatározza.
A Collegium Pannonicum is politikai értékek mentén szerveződik: tagjai, pártolói, szakértői olyan fiatal értelmiségiek, akik kereszténydemokrata értékrendet vallanak, és ez alapján megvannak a stratégiai partnereink és természetes szövetségeseink, ugyanakkor a klasszikus think-tank szervezetekkel szemben pártoktól független szellemi műhelyként határozzuk meg magunkat.
Tevékenységeink során a mai kor akkut problémáira adható válaszok feltérképezésére és azok elemzésére vállalkozunk, amire a keresztény felelősségben gyökerező közéleti cselekvés indít minket. Közéleti-kulturális folyóiratunkban, a Folia selectaban, konferenciáinkon, felnőttképzési tevékenységünk során egyaránt a jövőért felelős gondolkodás fontosságát, a jövőért felelős cselekvés lehetőségeit kívánjuk hangsúlyozni; ennek érdekében arra törekszünk, hogy programjainkat partnerségben valósítsuk meg, ami a vállalt értékrend párbeszéd keretében történő közvetítését teszi lehetővé.


Pavlics Tamás
kuratóriumi elnök

Budapest, 2007. október